Site Tools

Differences

This shows you the differences between two versions of the page.

Link to this comparison view

egyebek:a_nyelveszet_es_terueletei [2022-04-28] – created Péter Szigetváriegyebek:a_nyelveszet_es_terueletei [2022-04-28] (current) – external edit 127.0.0.1
Line 114: Line 114:
 Két olyan területet említünk még részletesebben, melyek igen szorosan és igen gyümölcsözően kapcsolódnak a nyelvészet központi területeihez. Ezek: a beszédhangtan és a történeti nyelvészet. Két olyan területet említünk még részletesebben, melyek igen szorosan és igen gyümölcsözően kapcsolódnak a nyelvészet központi területeihez. Ezek: a beszédhangtan és a történeti nyelvészet.
  
-//////A beszédhangtan (fonetika)//////+==== A beszédhangtan (fonetika)
  
-A nyelv hangjait két tudományág tanulmányozza, a maga eltérő szempontjai +A nyelv hangjait két tudományág tanulmányozza, a maga eltérő szempontjai szerint: az egyik a beszéd­hangtan (fonetika), a másik a nyelvi hangtan (fonológia).
-szerint: az egyik a beszéd­hangtan (fonetika), a másik a nyelvi hangtan +
-(fonológia).+
  
-A fonetika a hangzó beszéd fizikai mibenlétét tanulmányozza, tehát hogy +A fonetika a hangzó beszéd fizikai mibenlétét tanulmányozza, tehát hogy mely szerveinkkel hozzuk létre, hogyan terjed a levegőben, s hogyan fogja föl a fülünk. Mitől //ű// hang az //ű// hang? Erre nem is könnyű a válasz, hiszen sokféle beszélő szájából sokféle tényleges hangesemény hallható. Képzeljük el, hogy a //tűz// szót egymás után kimondja egy család minden tagja: férfi, nő, fiatal, öreg, pergő szavú, lassú beszédű — s mégis mindnyájan egyetértenek, hogy „ugyanazt” hallották. Továbbá miért van az, hogy énekléskor, amikor a zene megszabja mind a hangmagasságot, mind a hangerőt, mind a sebességet, mégis értjük a szöveget, hogy az énekes a //tíz// vagy //tűz, kép// vagy //gép, halak// vagy //hallak// szót énekli? Mi adja a hangesemények nyelvileg érdekes jellemzőit: mi az a fizikai tulajdonság, ami nem hangmagasság, nem hangerő és nem sebesség? Ez különösen a mesterségesen előállított (szintetizált) beszédhez fontos, hiszen azt nem emberi száj hozza létre, s így ott a hagyományos hangképzés fogalmai nem használhatók (tehát hogy elöl- vagy hátulképzett, hogy ajakkerekítéses-e stb.), hiszen a kérdéses hangtüneményt gép hozza létre.
-mely szerveinkkel hozzuk létre, hogyan terjed a levegőben, s hogyan +
-fogja föl a fülünk. Mitől //ű// hang az //ű// hang? Erre nem is könnyű a +
-válasz, hiszen sokféle beszélő szájából sokféle tényleges hangesemény +
-hallható. Képzeljük el, hogy a //tűz// szót egymás után kimondja egy +
-család minden tagja: férfi, nő, fiatal, öreg, pergő szavú, lassú beszédű +
---- s mégis mindnyájan egyetértenek, hogy „ugyanazt” hallották. Továbbá +
-miért van az, hogy énekléskor, amikor a zene megszabja mind a +
-hangmagasságot, mind a hangerőt, mind a sebességet, mégis értjük a +
-szöveget, hogy az énekes a //tíz// vagy //tűz, kép// vagy //gép, halak// +
-vagy //hallak// szót énekli? Mi adja a hangesemények nyelvileg érdekes +
-jellemzőit: mi az a fizikai tulajdonság, ami nem hangmagasság, nem +
-hangerő és nem sebesség? Ez különösen a mesterségesen előállított +
-(szintetizált) beszédhez fontos, hiszen azt nem emberi száj hozza létre, +
-s így ott a hagyományos hangképzés fogalmai nem használhatók (tehát hogy +
-elöl- vagy hátulképzett, hogy ajakkerekítéses-e stb.), hiszen a kérdéses +
-hangtüneményt gép hozza létre.+
  
-A fonetika például kideríti, hogy a magyar //n// és //ny// hang között a +A fonetika például kideríti, hogy a magyar //n// és //ny// hang között a hallgató számára a fő különbséget az szolgáltatja, hogyan ér véget az előző magánhangzó, nem pedig az, hol és hogyan engedődik föl a //n// és //ny// hangnak a nyelvvel képzett zárja. Például //án// és //ány// között az a fő akusztikus fogódzó, hogy az //á// utolsó pillanatai „//n//-esen” vagy „//ny//-esen” hajlanak-e át a mással­hangzóba. Az //á// hang képzési helye messze van az //n, ny//-től, hiszen az //á//-t a szájüreg aljában, az //n, ny//-et a szájüreg tetejénél (a szájpadlásnál) képezzük, ezért az //án, ány// esetében a magánhangzóból a mássalhangzóba való átmenet hosszú, így bőven van időnk meghallani az //á// hangnak ilyen vagy olyan módosulását, s így az //án// és //ány// hangsort könnyen meg tudjuk különböztetni. De már az //ín// és //íny// esetében nehezebb a dolgunk, mert az //í// maga is a szájüreg tetejénél képződik, szinte ugyanott, ahol az //n, ny,// s így alig van ideje (befutható pályája) a ráhajlás érzékeltetésére, máris odaér a mássalhangzóhoz, így kevés időnk marad a különbség megtételére és meghallására.
-hallgató számára a fő különbséget az szolgáltatja, hogyan ér véget az +
-előző magánhangzó, nem pedig az, hol és hogyan engedődik föl a //n// és +
-//ny// hangnak a nyelvvel képzett zárja. Például //án// és //ány// között az a +
-fő akusztikus fogódzó, hogy az //á// utolsó pillanatai „//n//-esen” vagy +
-„//ny//-esen” hajlanak-e át a mással­hangzóba. Az //á// hang képzési helye +
-messze van az //n, ny//-től, hiszen az //á//-t a szájüreg aljában, az //n, +
-ny//-et a szájüreg tetejénél (a szájpadlásnál) képezzük, ezért az //án, +
-ány// esetében a magánhangzóból a mássalhangzóba való átmenet hosszú, így +
-bőven van időnk meghallani az //á// hangnak ilyen vagy olyan módosulását, +
-s így az //án// és //ány// hangsort könnyen meg tudjuk különböztetni. De már +
-az //ín// és //íny// esetében nehezebb a dolgunk, mert az //í// maga is a +
-szájüreg tetejénél képződik, szinte ugyanott, ahol az //n, ny,// s így +
-alig van ideje (befutható pályája) a ráhajlás érzékeltetésére, máris +
-odaér a mássalhangzóhoz, így kevés időnk marad a különbség megtételére +
-és meghallására.+
  
-A fonetika a természettudományokhoz és a nyelvészethez egyaránt +A fonetika a természettudományokhoz és a nyelvészethez egyaránt sorolható. Kutatásai gyakran nem az egyes nyelvekhez, hanem magához az emberi lényhez kapcsolódnak. Leírja a beszédszerveket (ennyiben az anatómiához, élettanhoz kapcsolódik), megállapítja a hangok rezgésszámát és más fizikai tényezőit (ennyiben az akusztikához kapcsolódik), és elemzi, hogy hogyan tud a fül és az agy a tagolatlanul ömlő (és általában zajokkal tarkított) hangfolyamból tagolt (tehát diszkrét) hangsort „kihallani” (ennyiben az orvostudománnyal és pszichológiával érintkezik). A fonetikus számos műszert használ, adatokat rögzít és elemez, mintegy „boncolja” a fölvett beszédet. Ugyanakkor a fonetika a maga megállapításait, eredményeit általában úgy is meg tudja alkotni, hogy nem foglalkozik a vizsgált szótag, szó vagy szöveg értelmével, sőt azt sem tudja, milyen nyelven van a szöveg.
-sorolható. Kutatásai gyakran nem az egyes nyelvekhez, hanem magához az +
-emberi lényhez kapcsolódnak. Leírja a beszédszerveket (ennyiben az +
-anatómiához, élettanhoz kapcsolódik), megállapítja a hangok rezgésszámát +
-és más fizikai tényezőit (ennyiben az akusztikához kapcsolódik), és +
-elemzi, hogy hogyan tud a fül és az agy a tagolatlanul ömlő (és +
-általában zajokkal tarkított) hangfolyamból tagolt (tehát diszkrét) +
-hangsort „kihallani” (ennyiben az orvostudománnyal és pszichológiával +
-érintkezik). A fonetikus számos műszert használ, adatokat rögzít és +
-elemez, mintegy „boncolja” a fölvett beszédet. Ugyanakkor a fonetika a +
-maga megállapításait, eredményeit általában úgy is meg tudja alkotni, +
-hogy nem foglalkozik a vizsgált szótag, szó vagy szöveg értelmével, sőt +
-azt sem tudja, milyen nyelven van a szöveg.+
  
-A fonetika az élet sok területén alkalmazható. Ilyen területek: +A fonetika az élet sok területén alkalmazható. Ilyen területek: logopédia, siketek oktatása, távközlés, bűnügyi nyomozás (kinek a hangját halljuk a felvételen?), színészképzés, írók és költők műveinek hanganyag-elemzése, mesterséges beszéd-létrehozás (például olvasógép vakok számára, mely a betűsort hangsorrá alakítja).
-logopédia, siketek oktatása, távközlés, bűnügyi nyomozás (kinek a +
-hangját halljuk a felvételen?), színészképzés, írók és költők műveinek +
-hanganyag-elemzése, mesterséges beszéd-létrehozás (például olvasógép +
-vakok számára, mely a betűsort hangsorrá alakítja).+
  
-//////A történeti nyelvészet//////+==== A történeti nyelvészet
  
-A nyelv — minden nyelv — állandóan változik. Ez még nem teszi +A nyelv — minden nyelv — állandóan változik. Ez még nem teszi különössé, hiszen a világban sok dolog változik, például az öltözködés, az erkölcsök, a művészet stb. Az a mód azonban, ahogyan a nyelvi rendszer változik, csakis a nyelvészet eszközeivel írható le, ezért a nyelvtörténet szorosan a nyelvészethez tartozik. Azért mondjuk, hogy hozzá tartozik, s nem azonos vele, mert egy nyelv nyelvtanát, rendszerét le lehet írni történetének ismerete nélkül is. Ez könnyen belátható, hiszen egyfelől számos nyelv történetéről semmit sem tudunk, mégis le tudjuk írni a nyelvtanukat, másfelől a nyelvét elsajátító kisgyermek sem jut hozzá nyelvtör­téneti ismeretekhez, mégis teljes értékű kompetenciát épít föl magában.
-különössé, hiszen a világban sok dolog változik, például az öltözködés, +
-az erkölcsök, a művészet stb. Az a mód azonban, ahogyan a nyelvi +
-rendszer változik, csakis a nyelvészet eszközeivel írható le, ezért a +
-nyelvtörténet szorosan a nyelvészethez tartozik. Azért mondjuk, hogy +
-hozzá tartozik, s nem azonos vele, mert egy nyelv nyelvtanát, rendszerét +
-le lehet írni történetének ismerete nélkül is. Ez könnyen belátható, +
-hiszen egyfelől számos nyelv történetéről semmit sem tudunk, mégis le +
-tudjuk írni a nyelvtanukat, másfelől a nyelvét elsajátító kisgyermek sem +
-jut hozzá nyelvtör­téneti ismeretekhez, mégis teljes értékű kompetenciát +
-épít föl magában.+
  
-Ugyanakkor a nyelvtörténet számos információt szolgáltat általában is a +Ugyanakkor a nyelvtörténet számos információt szolgáltat általában is a nyelv mibenlétéről, működéséről. Kimutatja például, hogy a változások szabályszerűek: ha egy nyelv valamely hangja kivész és egy másikkal helyettesítődik, akkor ez minden szóban megtörténik, ahol a kérdéses hang előfordul (hacsak hangtani feltételek meg nem akadályozzák), méghozzá a szó jelentésétől, nyelvtani szerepétől függetlenül. A nyelvtörténet is bizonyítja tehát a nyelvi rendszer föntebb említett kettős szervezettségét. Például a magyarban a régebbi \[λ\] hang (írott megfelelője //ly//) átment //j//-be, s ezt minden szóban megtörtént (ezért ma //hely = hej//). Ugyanígy söpörnek végig a nyelv rendszerén a nyelvtani változások: a magyarban például a kétféle múlt idő //(toppanék — toppantam)// különbsége elmosódott, s mára az első (az elbeszélő múlt) kiveszett. Fontos, hogy nem az egyes szavak változnak (esetünkben nem az egyes igék ragozása változott meg), hanem maga a kategória törlődött, s a ma felnövő nemzedékek kompeten­ciájában már nincs benne.
-nyelv mibenlétéről, működéséről. Kimutatja például, hogy a változások +
-szabályszerűek: ha egy nyelv valamely hangja kivész és egy másikkal +
-helyettesítődik, akkor ez minden szóban megtörténik, ahol a kérdéses +
-hang előfordul (hacsak hangtani feltételek meg nem akadályozzák), +
-méghozzá a szó jelentésétől, nyelvtani szerepétől függetlenül. A +
-nyelvtörténet is bizonyítja tehát a nyelvi rendszer föntebb említett +
-kettős szervezettségét. Például a magyarban a régebbi \[λ\] hang (írott +
-megfelelője //ly//) átment //j//-be, s ezt minden szóban megtörtént (ezért +
-ma //hely = hej//). Ugyanígy söpörnek végig a nyelv rendszerén a nyelvtani +
-változások: a magyarban például a kétféle múlt idő //(toppanék — +
-toppantam)// különbsége elmosódott, s mára az első (az elbeszélő múlt) +
-kiveszett. Fontos, hogy nem az egyes szavak változnak (esetünkben nem az +
-egyes igék ragozása változott meg), hanem maga a kategória törlődött, s +
-a ma felnövő nemzedékek kompeten­ciájában már nincs benne.+
  
-Az egy nyelv szétválásával létrejövő új nyelvek szabályszerűen térnek el +Az egy nyelv szétválásával létrejövő új nyelvek szabályszerűen térnek el egymástól. Például az eredeti finnugor nyelvben használatos //k// hang a magyarban hátsó magánhangzók előtt //h// lett, elülsők előtt //k// maradt; viszont a finnben a //k// mindenütt megőrződött (finn //kivi// = magyar //kő, keri = kéreg, käsi = kéz,// de //kusi = húgy, kuu = hó(nap), kala = hal//). Az ilyen szabályszerű eltérés (azaz hangmeg­felelés) nem lehet véletlen, éppen ezért kell rokonsági bizonyítéknak tekintenünk.
-egymástól. Például az eredeti finnugor nyelvben használatos //k// hang a +
-magyarban hátsó magánhangzók előtt //h// lett, elülsők előtt //k// maradt; +
-viszont a finnben a //k// mindenütt megőrződött (finn //kivi// = magyar +
-//kő, keri = kéreg, käsi = kéz,// de //kusi = húgy, kuu = hó(nap), kala = +
-hal//). Az ilyen szabályszerű eltérés (azaz hangmeg­felelés) nem lehet +
-véletlen, éppen ezért kell rokonsági bizonyítéknak tekintenünk.+
  
-A nyelv rendszerében bekövetkező változások szabályosak, de önkényesek, +A nyelv rendszerében bekövetkező változások szabályosak, de önkényesek, nem indokolhatók a kultúra vagy történelem változásaival. Éppen ezáltal bizonyosodott be, hogy a nyelv nem igazi része a kultúrának, s a nyelvészet nem igazi humán tudomány. Az olasz és a román nyelv közeli rokonok, ma is igen hasonlóak; mégis két teljesen különböző kultúrájú és sorsú nép beszéli őket. A magyar és a finn — bár sokkal távolabbi rokonok — ugyancsak egy tőről származnak; kultúrájuk, világlátásuk mégis egészen más. A nyelvrokonság bizonyítása általában nem visz közelebb a kérdéses népek kultúrájának, gondolkodásmódjának megisme­réséhez. A nyelvtörténet mindazonáltal a történészek számára igen fontos segédtudomány, hiszen írásos dokumentumok híján is valószínűsíteni tudja egy-egy nép származását.
-nem indokolhatók a kultúra vagy történelem változásaival. Éppen ezáltal +
-bizonyosodott be, hogy a nyelv nem igazi része a kultúrának, s a +
-nyelvészet nem igazi humán tudomány. Az olasz és a román nyelv közeli +
-rokonok, ma is igen hasonlóak; mégis két teljesen különböző kultúrájú és +
-sorsú nép beszéli őket. A magyar és a finn — bár sokkal távolabbi +
-rokonok — ugyancsak egy tőről származnak; kultúrájuk, világlátásuk +
-mégis egészen más. A nyelvrokonság bizonyítása általában nem visz +
-közelebb a kérdéses népek kultúrájának, gondolkodásmódjának +
-megisme­réséhez. A nyelvtörténet mindazonáltal a történészek számára +
-igen fontos segédtudomány, hiszen írásos dokumentumok híján is +
-valószínűsíteni tudja egy-egy nép származását.+
  
-A nyelvtörténet elsősorban magáról a nyelvről mond érdekeset, például +A nyelvtörténet elsősorban magáról a nyelvről mond érdekeset, például azt, hogy a nyelvekben nincs fejlődés vagy hanyatlás, nincs nyelvromlás vagy nyelvjavulás: amióta az emberi nyelveket ismerjük (kb. 6000 éve), azóta minden nyelv egyforma bonyolultságú és ugyanolyan alkotórészekből áll (hangtan, nyelvtan, hang- és szóállomány). Ebből is úgy tűnik, hogy a nyelv az ember fajspecifikus vonása (tehát a //homo sapiens// egyik működési formája), s nem a társadalom vagy kultúra függvénye. Vagyis minden nyelv egyforma, legföljebb még nem találtuk meg azt a nézőpontot, ahonnan ez az egyformaság igazán jól látszik.
-azt, hogy a nyelvekben nincs fejlődés vagy hanyatlás, nincs nyelvromlás +
-vagy nyelvjavulás: amióta az emberi nyelveket ismerjük (kb. 6000 éve), +
-azóta minden nyelv egyforma bonyolultságú és ugyanolyan alkotórészekből +
-áll (hangtan, nyelvtan, hang- és szóállomány). Ebből is úgy tűnik, hogy +
-a nyelv az ember fajspecifikus vonása (tehát a //homo sapiens// egyik +
-működési formája), s nem a társadalom vagy kultúra függvénye. Vagyis +
-minden nyelv egyforma, legföljebb még nem találtuk meg azt a nézőpontot, +
-ahonnan ez az egyformaság igazán jól látszik.+
  
-////Irodalom////+===== Irodalom
  
-[Antal László]{.smallcaps} 1964. //A formális nyelvi elemzés.// Budapest, +Antal László. 1964. //A formális nyelvi elemzés.// Budapest, Akadémiai Kiadó.
-Akadémiai Kiadó.+
  
-[Antal László]{.smallcaps} 1977. //Egy új magyar nyelvtan felé.// +Antal László. 1977. //Egy új magyar nyelvtan felé.// Budapest, Magvető Kiadó.
-Budapest, Magvető Kiadó.+
  
-[Antal László]{.smallcaps} 2005. //A formális nyelvi elemzés. A magyar +Antal László. 2005. //A formális nyelvi elemzés. A magyar esetrendszer.// Budapest, Abacus Kiadó.
-esetrendszer.// Budapest, Abacus Kiadó.+
  
-[Apreszjan, Jurij D.]{.smallcaps} 1971. //A modern strukturális +Apreszjan, Jurij D.. 1971. //A modern strukturális nyelvészet elmélete és módszere.// Budapest, Gondolat Kiadó.
-nyelvészet elmélete és módszere.// Budapest, Gondolat Kiadó.+
  
-[Black, Max]{.smallcaps} 1998. //A nyelv labirintusa.// Budapest, Holnap +Black, Max. 1998. //A nyelv labirintusa.// Budapest, Holnap Kiadó.
-Kiadó.+
  
-[Crystal, David]{.smallcaps} 1998. //A nyelv enciklopédiája.// Budapest, +Crystal, David. 1998. //A nyelv enciklopédiája.// Budapest, Osiris Kiadó.
-Osiris Kiadó.+
  
-[É. Kiss Katalin]{.smallcaps} 1996--97. Van-e általános magyar +É. Kiss Katalin. 199697. Van-e általános magyar nyelvészet? //Nyelvtudományi Közlemények// 95. 2543.
-nyelvészet? //Nyelvtudományi Közlemények// 95. 25--43.+
  
-[Fodor István]{.smallcaps} 2001. //Mire jó a nyelvtudomány?// Budapest, +Fodor István. 2001. //Mire jó a nyelvtudomány?// Budapest, Balassi Kiadó.
-Balassi Kiadó.+
  
-[Janson, Tore]{.smallcaps} 2002. //Beszélj! A világ nyelvei — tegnap, +Janson, Tore. 2002. //Beszélj! A világ nyelvei — tegnap, ma, holnap.// Budapest, HVG Könyvek.
-ma, holnap.// Budapest, HVG Könyvek.+
  
-[Kálmán László — Trón Viktor]{.smallcaps} (2005) //Bevezetés a +Kálmán László — Trón Viktor. (2005) //Bevezetés a nyelvtudományba.// Budapest, Tinta Kiadó.
-nyelvtudományba.// Budapest, Tinta Kiadó.+
  
-[Kenesei István]{.smallcaps} (szerk.) 2004. //A nyelv és a nyelvek.// 5. +Kenesei István. (szerk.) 2004. //A nyelv és a nyelvek.// 5. kiadás. Budapest, Akadémiai Kiadó.
-kiadás. Budapest, Akadémiai Kiadó.+
  
-[Kugler Nóra — Tolcsvai Nagy Gábor]{.smallcaps} 2000. //Nyelvi fogalmak +Kugler Nóra — Tolcsvai Nagy Gábor. 2000. //Nyelvi fogalmak kisszótára.// Budapest, Korona Kiadó.
-kisszótára.// Budapest, Korona Kiadó.+
  
-[Nádasdy Ádám]{.smallcaps} 2003. //Ízlések és szabályok.// Budapest, +Nádasdy Ádám. 2003. //Ízlések és szabályok.// Budapest, Magvető Kiadó.
-Magvető Kiadó.+
  
-[Pei, Mario]{.smallcaps} 1966 //Szabálytalan nyelvtörténet.// Budapest, +Pei, Mario. 1966 //Szabálytalan nyelvtörténet.// Budapest, Gondolat.
-Gondolat.+
  
-[Pinker, Steven]{.smallcaps} 1999. //A nyelvi ösztön.// Budapest, Typotex.+Pinker, Steven. 1999. //A nyelvi ösztön.// Budapest, Typotex.
  
-[Robins, Robert Henry]{.smallcaps} 1999. //A nyelvészet rövid története.// +Robins, Robert Henry. 1999. //A nyelvészet rövid története.// Budapest, Osiris Kiadó — Tinta Könyvkiadó.
-Budapest, Osiris Kiadó — Tinta Könyvkiadó.+
  
-[Sapir, Edward]{.smallcaps} 1971. //Az ember és a nyelv.// Budapest, +Sapir, Edward. 1971. //Az ember és a nyelv.// Budapest, Gondolat Kiadó.
-Gondolat Kiadó.+
  
-[Saussure, Ferdinand de]{.smallcaps} 1997. //Bevezetés az általános +Saussure, Ferdinand de. 1997. //Bevezetés az általános nyelvészetbe.// Budapest, Corvina Kiadó.
-nyelvészetbe.// Budapest, Corvina Kiadó.+
  
-[Schmidt József]{.smallcaps} 1923. //A nyelv és a nyelvek.// Budapest, +Schmidt József. 1923. //A nyelv és a nyelvek.// Budapest, Athenaeum.
-Athenaeum.+
  
-[Siptár Péter]{.smallcaps} (szerk.) 1980. //Nyelvészeti kisszótár.// +Siptár Péter. (szerk.) 1980. //Nyelvészeti kisszótár.// Budapest, MKKE Nyelvi Intézet.
-Budapest, MKKE Nyelvi Intézet.+
  
-[Szépe György]{.smallcaps} (szerk) 1973. //A nyelvtudomány ma.// Budapest, +Szépe György. (szerk) 1973. //A nyelvtudomány ma.// Budapest, Gondolat Kiadó.
-Gondolat Kiadó.+
  
-[Szerebrennyikov, B. A.]{.smallcaps} (szerk.) 1986. //Általános +Szerebrennyikov, B. A.. (szerk.) 1986. //Általános nyelvészet. A nyelv belső struktúrája és a nyelvészeti kutatás módszerei.// Budapest, Akadémiai Kiadó.
-nyelvészet. A nyelv belső struktúrája és a nyelvészeti kutatás +
-módszerei.// Budapest, Akadémiai Kiadó.+
  
-[Szilágyi N. Sándor]{.smallcaps} 2000. //Világunk, a nyelv.// Budapest, +Szilágyi N. Sándor. 2000. //Világunk, a nyelv.// Budapest, Osiris Kiadó.
-Osiris Kiadó.+
  
-[Telegdi Zsigmond]{.smallcaps} 1986. //Bevezetés az általános +Telegdi Zsigmond. 1986. //Bevezetés az általános nyelvészetbe.// 4. kiadás. Budapest, Tankönyvkiadó.
-nyelvészetbe.// 4. kiadás. Budapest, Tan­könyv­kiadó.+
  
-[Terts István]{.smallcaps} 1976. //A nyelvész szóra bírja a nyelvet.// +Terts István. 1976. //A nyelvész szóra bírja a nyelvet.// Budapest, Magvető Kiadó.
-Budapest, Magvető Kiadó.+