| Both sides previous revisionPrevious revision | |
| szabadna_kerem [2022-04-09] – external edit 127.0.0.1 | szabadna_kerem [2023-01-06] (current) – [Magyar Narancs, 2001/01/25] Péter Szigetvári |
|---|
| Ha úgy szól a kérdés, hogy helyesek-e a //szabadna, szabadott, szabadjon// alakok — vagyis hogy helyes-e a //szabad//-hoz, mely látszólag melléknév, igei mód- és időjeleket illeszteni —, akkor erre a válasz triviálisan „igen”, ugyanis a kérdéses alakok léteznek. Magyar anyanyelvűek rendszeresen használják őket. Helyességüket megkérdőjelezni olyan volna, mintha azt kérdeznénk a biológustól: helyes-e, ha egy hüllőnek nincsenek végtagjai? Mit tud ő erre válaszolni? Ott a kígyó. Ha úgy szól a kérdés: illedelmes dolog-e ezen szóalakok használata, beleillenek-e a művelt, gondozott, vagy irodalmi nyelvhasználatba, ez már sokkal jobb kérdés, ezen lehet vitatkozni (szerintem egyébként beleillenek, én nem érzem őket se műveletlennek, se nyelvjárásinak, se slamposnak), csakhogy ez nem logikai kérdés, hanem esztétikai meg szociológiai, szóval keményen ízlés dolga, mint általában az etikett. | Ha úgy szól a kérdés, hogy helyesek-e a //szabadna, szabadott, szabadjon// alakok — vagyis hogy helyes-e a //szabad//-hoz, mely látszólag melléknév, igei mód- és időjeleket illeszteni —, akkor erre a válasz triviálisan „igen”, ugyanis a kérdéses alakok léteznek. Magyar anyanyelvűek rendszeresen használják őket. Helyességüket megkérdőjelezni olyan volna, mintha azt kérdeznénk a biológustól: helyes-e, ha egy hüllőnek nincsenek végtagjai? Mit tud ő erre válaszolni? Ott a kígyó. Ha úgy szól a kérdés: illedelmes dolog-e ezen szóalakok használata, beleillenek-e a művelt, gondozott, vagy irodalmi nyelvhasználatba, ez már sokkal jobb kérdés, ezen lehet vitatkozni (szerintem egyébként beleillenek, én nem érzem őket se műveletlennek, se nyelvjárásinak, se slamposnak), csakhogy ez nem logikai kérdés, hanem esztétikai meg szociológiai, szóval keményen ízlés dolga, mint általában az etikett. |
| |
| Ha viszont úgy szól a kérdés: nem logikátlanok-e a //szabadna// és társai, nem sértik-e a magyar nyelv szabályait, akkor nézzük meg közelebbről. Itt van például a //fagy//; ez egy rendes főnév, //elegem van a fagyból, jönnek a fagyok,// stb. De akkor hogy kaphat igei toldalékokat: //fagyna, fagyott, fagyjon//? Erre ugye gyermeteg volna azt válaszolni, hogy azért, mert a //fagy// nemcsak főnév, hanem ige is. Mert honnan tudjuk ezt? Hát éppen abból, hogy igei toldalékokat is kaphat. Aha, szóval ami igei toldalékokat kaphat, az ige (is)! Van egy //fagy// 1 főnév és egy //fagy// 2 ige, azonos alakkal, azonos jelentessel, de mas szófajjal és ennek megfelelő más toldalékolással. Nincs ez másképp a //szabad// esetében sem: van egy //szabad// 1 melléknév ( //szabadabb, szabadnak,// stb.) és egy //szabad// 2 ige ( //szabadna, szabadjon, szabadott//). Honnan tudjuk, hogy a //szabad// 2 nem melléknév, hanem ige? Abból, hogy igei toldalékokat kaphat. És miért kaphat igei toldalékokat? Mert ige. Nem viccelek, ez van. | Ha viszont úgy szól a kérdés: nem logikátlanok-e a //szabadna// és társai, nem sértik-e a magyar nyelv szabályait, akkor nézzük meg közelebbről. Itt van például a //fagy//; ez egy rendes főnév, //elegem van a fagyból, jönnek a fagyok,// stb. De akkor hogy kaphat igei toldalékokat: //fagyna, fagyott, fagyjon//? Erre ugye gyermeteg volna azt válaszolni, hogy azért, mert a //fagy// nemcsak főnév, hanem ige is. Mert honnan tudjuk ezt? Hát éppen abból, hogy igei toldalékokat is kaphat. Aha, szóval ami igei toldalékokat kaphat, az ige (is)! Van egy //fagy// 1 főnév és egy //fagy// 2 ige, azonos alakkal, azonos jelentéssel, de más szófajjal és ennek megfelelő más toldalékolással. Nincs ez másképp a //szabad// esetében sem: van egy //szabad// 1 melléknév ( //szabadabb, szabadnak,// stb.) és egy //szabad// 2 ige ( //szabadna, szabadjon, szabadott//). Honnan tudjuk, hogy a //szabad// 2 nem melléknév, hanem ige? Abból, hogy igei toldalékokat kaphat. És miért kaphat igei toldalékokat? Mert ige. Nem viccelek, ez van. |
| |
| Az kétségtelenül érdekes, hogy ez a //szabad// 2 ige nem személyragozható, tehát nincs *//én szabadok,// *//mi szabadtunk,// *//ők szabadjanak//;. mindig csak egyes szám 3. személyben állhat. Ezt úgy hívjuk: személytelen ige, ilyen a francia //il faut// „kell”, az angol //elapse// „eltelni”, az olasz //bisogna// „szükséges”. Van néhány ilyen a magyarban is: //havazik, sikerül, fáj, derogál, szabad// 2. Az ilyen igéket a szótárban meg kell jelölni ragozhatatlanságuk miatt. A //szabad// 2-nek egyetlen igazi rendhagyósága van: nincs infinitivusa, azaz sosem használatos a //szabadni// alak. Látja, Tóth úr, engem meg ez bosszant. Miért nem lehet azt mondani: *//Ha meghozzák a dohányzásellenes törvényt, nem fog szabadni dohányozni a büfében//? | Az kétségtelenül érdekes, hogy ez a //szabad// 2 ige nem személyragozható, tehát nincs *//én szabadok,// *//mi szabadtunk,// *//ők szabadjanak//;. mindig csak egyes szám 3. személyben állhat. Ezt úgy hívjuk: személytelen ige, ilyen a francia //il faut// „kell”, az angol //elapse// „eltelni”, az olasz //bisogna// „szükséges”. Van néhány ilyen a magyarban is: //havazik, sikerül, fáj, derogál, szabad// 2. Az ilyen igéket a szótárban meg kell jelölni ragozhatatlanságuk miatt. A //szabad// 2-nek egyetlen igazi rendhagyósága van: nincs infinitivusa, azaz sosem használatos a //szabadni// alak. Látja, Tóth úr, engem meg ez bosszant. Miért nem lehet azt mondani: *//Ha meghozzák a dohányzásellenes törvényt, nem fog szabadni dohányozni a büfében//? |
| |
