Jegyzőkönyv az Angol-Amerikai Intézet Intézeti Tanácsának 2019. október 8-i üléséről

1. Dr. Kenyeres János intézetigazgató, habil. egyetemi docens, Anglisztika Tsz.
2. Dr. Benczik Vera tanszékvezető-helyettes, egyetemi adjunktus, Amerikanisztika Tsz.
3. Dr. Károly Krisztina tanszékvezető, egyetemi tanár, az ELTE BTK nemzetközi ügyek dékánhelyettese, Angol Nyelvpedagógia Tsz.
4. Dr. Komáromy Zsolt egyetemi adjunktus, Anglisztika Tsz.
5. Dr. Öveges Enikő tanszékvezető-helyettes, egyetemi adjunktus, Angol Alkalmazott Nyelvészeti Tsz.
6. Dr. Szécsényi Krisztina egyetemi adjunktus, oktatói képviselő, Angol Nyelvészeti Tsz.
7. Dr. Szigetvári Péter tanszékvezető, egyetemi docens, Angol Nyelvészeti Tsz.
8. Deák Nóra, az Angol-Amerikai Könyvtár vezetője, nem oktatói képviselő
9. Petrovics Krisztina, a Hallgatói Érdekképviselet elnöke
10. Kingl Dóra, a Hallgatói Érdekképviselet tagja
11. Nagy Emese, a Hallgatói Érdekképviselet tagja
12. Bojti Zsolt, a DÖK képviseletében

1. Dr. Frank Tibor egyetemi tanár, korábbi intézetigazgató, Amerikanisztika Tsz.
2. Dr. Illés Éva habil. egyetemi docens, tudományos intézetigazgató-helyettes, Angol Alkalmazott Nyelvészeti Tsz.
3. Tartsayné Dr. Németh Nóra egyetemi adjunktus, oktatási intézetigazgató-helyettes, Angol Alkalmazott Nyelvészeti Tsz.
4. Lénárt Zoltán intézeti műszaki vezető
5. Gaál Tekla irodavezető, BTK Nemzetközi Kapcsolatok irodája
6. Dr. Kálmán Csaba egyetemi adjunktus, intézeti titkár, Angol Alkalmazott Nyelvészeti Tsz.

Kenyeres János köszönti az Intézeti Tanács tagjait. A tagok egyhangúlag elfogadják a napirendet.

• Gaál Tekla tájékoztatja az IT tagjait, hogy a külföldi hallgatók önhibájukon kívül sokszor késve érkeznek, a félévet azonban törvényi szabályozás miatt nem lehet erre hivatkozva később kezdeni. A külföldi hallgatók regisztrációjának legkésőbb október 14-ig be kell fejeződnie, idén jellemzően szeptember végéig ez megtörtént. Az idei tanévben 270 új teljes képzéses hallgató érkezett a Karra. Tájékoztatja az IT tagokat, hogy a felvételi vizsgáztatásban kevesebb oktató fog részt venni a jövőben, de ők a tervek szerint díjazást kapnak majd. Gaál Tekla elismeri, hogy a külföldi hallgatók hátrányban vannak, mert eleve később tudnak csak kurzusokat felvenni, azonban felhívja az IT tagok figyelmét arra, hogy a kurzusfelvételt néha az is akadályoztatja, hogy az órák nincsenek nemzetközi kóddal meghirdetve. Kéri, hogy a jövőben az illetékesek erre jobban figyeljenek. Tájékoztatja az IT tagjait arról is, hogy a külföldi hallgatók legkésőbb július utolsó hetéig megkapják a Neptun kódjaikat, azonban a gyakorlatban csak a Neptun tréning után veszik fel az órákat. Az Erasmus hallgatókat akkor tudják csak aktiválni, miután megérkeztek, mert az előfeltételek hiánya miatt nem tudják a kurzusokat felvenni. Gaál Tekla javasolja, hogy ez változzon meg az Oktatási Igazgatóság közbenjárásával jövő szeptembertől. Kenyeres János üdvözli a kezdeményezést.

• Gaál Tekla arról is tájékoztatást ad, hogy kb. 60 olyan kurzusfelvétel van az Intézeten belül, ami nem intézeti hallgatóhoz kötődik. Gaál Tekla ígéretet tesz, hogy megküldi az intézeti Erasmus hallgatókra vonatkozó kurzusfelvételi számokat. Az Erasmus diákok ügyintézése, adminisztrációja rendkívül nagy, ezért Kenyeres János kéri, hogy Kálmán Csaba intézeti Erasmus koordinátor a lehető legmagasabb díjazást kapja.

• Kenyeres János tájékoztatja az IT tagjait arról a dékáni utasításról, amelynek értelmében a jövőben az Erasmus hallgatók ugyanazt a kreditszámot kapják majd, mint a magyar hallgatók. Az utasítást az IT tagok közül többen aggályosnak tartják, mivel a külföldi diákok a saját egyetemükön jóval több kreditet kapnak egy-egy kurzusért, és így kérdéses, hogy a változtatás milyen hatással fog járni: előfordulhat, hogy nem jönnek majd hozzánk Erasmus diákok, és lehet, hogy dupla annyi órát vesznek majd fel, ami óraterheléstöbblettel jár az Intézetben. Károly Krisztina hangsúlyozza azonban, hogy szükség volt a változtatásra, mivel irreálisan elszabadult az elmúlt évek gyakorlatában kialakult rendszer, miszerint a magyar hallgatók kreditszámának dupláját, néha háromszorosát kapták az Erasmus hallgatók ugyanazokért a kurzusokért. Hozzáteszi, hogy a változtatással kapcsolatos félelmek megalapozottak, de a jelenlegi gyakorlat a magyar hallgatók érdeksérelmét okozza. Felveti, hogy meg kellene vizsgálni, milyen következményekkel járna, ha megemelnénk a kurzusaink kreditszámát, azonban azt javasolja, a kreditszámok átdolgozásával várjuk meg a november 16-án megrendezendő kari egyeztetést. Szigetvári Péter egy Erasmus kódos kurzus bevezetését kezdeményezi, amelyet kifejezetten az Erasmus diákoknak hirdetnénk meg, pl. 6-8 kreditponttal járó konzultáció formájában. Károly Krisztina arról is tájékoztatja az IT tagjait, hogy 2020-ban lejárnak az Erasmus szerződések. Iránymutatásért meg kell várnunk, hogy mit mond az EU, a TEMPUS, az ELTE, illetve a karok a témában, illetve át kell nézni az egyezményeket, megállapodásokat.

• Kenyeres János ismerteti a második dékáni utasítás tartalmát, amelynek értelmében a kurzusok irányadó létszáma 15, és 10 hallgató alatt már nem számít be teljes értékkel a kurzus az oktató óraterhelésébe. Kifejezetten Erasmus hallgatók számára akár 5 diákkal is indulhat kurzus. Kenyeres János kéri, hogy a dékáni utasítások kiadása előtt a jövőben legyen konzultáció, intézeti egyeztetés.

Kenyeres János a következő javaslatot terjeszti elő:

Az órarendek összeállítása során az intézeti tanszékek feladata biztosítani a tanszéki oktatók mindenkori előírásoknak megfelelő kötelező óraterhelését, a tanításra fordított időt (ennek mértékét jelenleg az ELTE SZMSZ III. kötet,Foglalkoztatási követelményrendszer 72. § (2) bekezdése határozza meg).

A tanszéki oktatók a tanításra fordított idő előírt mértékéig más intézeti vagy kari tanszékek kurzusait is elláthatják, amennyiben ehhez rendelkeznek megfelelő szakmai felkészültséggel, és a saját tanszékük által meghirdetett kurzusok ellátását ez nem veszélyezteti. Az órarendek összeállítása során az intézeti tanszékek az oktatói kapacitáshiányt vagy oktatói kapacitásfelesleget jelzik egymásnak.

A tanításra fordított idő előírt mértékén felül az intézeti tanszékek saját illetékességben csak az érintett oktatók kifejezett írásbeli kérelme vagy önként vállalt írásbeli beleegyezése alapján biztosíthatnak kurzusokat az oktatóknak.

A kurzusok ellátását veszélyeztető oktatói kapacitáshiány esetén külső óraadók alkalmazását vagy új státuszok létesítését kell kezdeményezni a kari vezetésnél.

A tanításra fordított idő megemelése vagy csökkentése a kari vezető hatáskörébe tartozik (2011. évi CCIV. törvény 26. § (2) bekezdés; ELTE SZMSZ III. kötet, Foglalkoztatási követelményrendszer 72. § (3) bekezdés).

Indoklásként Kenyeres János elmondja, hogy az elmúlt hosszú évek során az Intézet három tanszékén a kollégák jellemzően legalább két órával több időt fordítottak oktatásra, mint amennyit a kötelező óraterhelésük előír. Ez a helyzet tarthatatlan, egyes tanszékeken soha senki nem mehet el alkotói szabadságra és órakedvezményben sem részesülhet, mert nincs mód a helyettesítésére. A felsőoktatási törvény és az ELTE SZMSZ úgy rendelkezik, hogy a tanításra fordított idő megemelése vagy csökkentése nem a tanszékek vagy az intézetek hatásköre, hanem a kari vezetőé. A tanításra fordított időbe a kari szabályok alapján legfeljebb két óra konzultáció számítható be, de mivel a fogadóóra is konzultáció, a fogadóóra, mely kötelező, önmagában is beleszámít az óraterhelésbe. Öveges Enikő felveti, hogy a DEAL esetében a fenti javaslat minimum további két teljes státusz létrehozását teszi szükségessé. Károly Krisztina hozzáteszi, hogy az óralátogatás is beleszámít a tanításra fordított időbe. Felmerül, hogy a kötelező óraszámok valójában minimális kötelező óraszámok, de Szigetvári Péter rámutat, hogy az oktatók fizetése is a törvényben meghatározott minimális fizetés. Kenyeres János kiemeli annak fontosságát, hogy a tanszékek között ne legyenek különbségek a munkaterhelésben, és minden tanszék egyforma feltételekkel, szabályszerűen működjön. Öveges Enikő is hangsúlyozza, hogy nagyon fontos, hogy az öt tanszék egyforma bánásmódban részesüljön. Benczik Vera támogatja az intézetigazgató javaslatát és kifejti, hogy nem helyes, ha bármelyik tanszék oktatói amiatt neheztelnek más tanszékek oktatóira, mert ők „csak” annyi munkaórában tanítanak, amennyit a jogszabályok előírnak. Károly Krisztina javasolja, hogy elsősorban státuszt kellene kérni a tanszékeknek, nem óraadók alkalmazását, mivel ez biztosítaná a megfelelő szakemberek alkalmazását és a státusszal rendelkező oktatókat az oktatáson kívül más munkákba is be lehet vonni. Kenyeres János felveti, hogy az egy- vagy többéves megbízási szerződések is megoldást jelenthetnek erre a problémára, miközben az óraadói megbízási szerződések a Kar számára anyagi szempontból valószínűleg előnyösebb konstrukciók. Károly Krisztina kifejti, hogy a két-három éves óraadói szerződések előnyösebbek lennének, mint az egyéves szerződések. Kálmán Csaba felveti, hogy kapacitáshiány esetén a státusszal rendelkező oktatók is vállalhassanak többletórákat extra díjazásért.

Kenyeres János a témában beterjesztett javaslatát szavazásra bocsátja. Az IT szavaz. A javaslatot az IT egyhangúlag elfogadja.

Mivel a kari oktatói értékelés jelenlegi szempontrendszere jórészt csak a tudományos feladatok ellátását veszi figyelembe, Kenyeres János tervezetet készített, amelyet véleményeztetni szeretne a tanszékvezetőkkel és oktatói képviselőkkel, mielőtt megvitatja az IT. Ennek lényege, hogy a kari oktotói értékelés az oktatók jogszabályban rögzített munkaidőbeosztásának megfelelő arányban és súllyal a tudományos tevékenység mellett az oktatási tevékenység, valamint az egyetemi közélettel kapcsolatos feladatok ellátását is vegye figyelembe. Illés Éva megjegyzi, hogy korábban már leadtunk az oktatói munka értékelésére összeállított javaslatot, azonban ez a munka kari szinten leállt, így a problémát újra fel kell vetni.

Tartsayné Németh Nóra szeretné, ha szélesebb körben ismert lenne, hogy mennyi minden történik az Intézetben, milyen lehetőségek, milyen tankörök, milyen kutatócsoportok léteznek a diákok számára. Ezért arra kéri a tanszékvezetőket, hogy gyűjtsék össze ezeket a tanszékükön és küldjék el neki 2019. október 31-ig.

Kenyeres János felhívja a figyelmet a közelgő jelölőgyűlésre és szavazásra, kéri, hogy ezeken minél több kolléga vegyen részt és javasolja, hogy a kari tanácsi szavazás érvényességének biztosítása érdekében a tanszékek egyeztessenek egymással: ha nagyon sok a jelölt, előfordulhat, hogy senki nem kapja meg a szükséges 50% +1 szavazatot. Felhívja a figyelmet arra, hogy az IT-be és a Kari Tanácsba póttagokra is szükség van. A jelölés és szavazás időpontja: 2019. október 10., 11.30, illetve 12:30-16.00.

Budapest, 2019. október 8.

Jegyzőkönyvvezető: Dr. Kálmán Csaba, ellenjegyezte: Dr. Illés Éva, intézetigazgató-helyettes és Dr. Kenyeres János, intézetigazgató.