JEGYZŐKÖNYV, ELTE BTK Angol-Amerikai Intézet, Intézeti Tanács, Budapest, Rákóczi út 5. 357. 2020. október 13., 10.00 óra, online ülés MS Teams-en
Jelenlévők Szavazati joggal:
Tanácskozási joggal:
Kenyeres János köszönti az IT tagjait. A tagok egyhangúlag elfogadják a napirendet.
1. Előterjesztés Öveges Enikő egyetemi docensi előléptetésére (Kenyeres János)
Az Angol-Amerikai Intézet Intézeti Tanácsa megvitatja Öveges Enikő egyetemi docensi előléptetését, a vonatkozó szavazás a következő eredménnyel zárul: az Intézeti Tanács 15 igen, 0 nem és 0 tartózkodás mellett egyhangúlag támogatja Dr. Öveges Enikő, habilitált egyetemi adjunktus, az Angol Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék oktatója egyetemi docensi felterjesztését.
2. Az új Kari Tanács oktatói tagjai megválasztásának előkészítése Kenyeres János tájékoztatja az IT tagjait, hogy a Kari Tanács mandátuma 2020. október 31-én lejár, és ezért az Intézetnek jelölőgyűlést, majd szavazást kell rendeznie. Az MS Teams-en megrendezendő jelölőgyűlésen az összes jogosult 50%-ának meg kell jelennie. Kenyeres János kéri a tanszékvezetőket, hogy minden tanszék delegáljon egy-egy jelöltet. A szavazás online szavazórendszeren kerül lebonyolításra. A jelölőgyűlés 2020. október 22-én, csütörtökön, 17.00 órakor lesz, szavazni ezt követően, október 26-án, hétfőn éjfélig lehet.
3. ELTEfeszt 2020 Gintli Tibor, általános dékánhelyettes felkéréssel fordult az Intézet felé, hogy jelöljünk valakit október 20-ig, aki tartana egy 30 perces online előadást (lehetőség szerint magyar nyelven), élményszerű módon érdeklődő középiskolás diákoknak. A rendezvény időpontja 2020. november 19. Öveges Enikő vállaja, hogy megkérdezi, ki vállalná szívesen a felkérést az Angol Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék oktatói közül.
4. Az MA és PhD képzés jövője, ezzel kapcsolatos intézeti stratégia Kenyeres János egyeztetést kezdeményez a témával kapcsolatban, mivel egyre kevesebb a magyar MA hallgatónk, és ugyanez érvényes egyes doktori programokra is. Öveges Enikő marketingeszközök (roadshow, bemutatófüzet) bevezetését sürgeti a hallgatók számának növelésére. Pikli Natália az ELTE-n beüli kapcsolatokra épülő hálózatépítés fontosságára hívja fel a figyelmet. Példaként az MA színháztudományi specializációban tartott Shakespeare kurzusát említi, amelyet úgy kódolnak, hogy az anglisztikások is fel tudják venni. Javasolja az interdiszciplinaritás és a kutatóhálózatok irányába történő elmozdulást, és olyan órák meghirdetését, amelyek más szakokról is vonzzák a hallgatókat. A PhD kapcsán is abban látja a jövő útját, hogy az Intézet együttműködik a kar többi intézetével. Komáromy Zsolt egyetért az elmondottakkal, de felhívja arra a lehetséges veszélyre a figyelmet, hogy az intézetek közötti kooperáció azt eredményezheti, hogy MA-s diákjaink másik intézet PhD-s programját fogják választani. Szigetvári Péter hozzáteszi, hogy a programgazdák szakmai hiúsága hátráltathatja az intézetek közötti kooperációt.
Károly Krisztina egy több egyetemen bevált jó gyakorlatot szeretne megosztani az IT tagjaival, amely közösségépítő és egyben gazdaságos képzést tesz lehetővé úgy, hogy közben minden egységnek saját PhD programja van. Ennek az a lényege, hogy az elsőévesek számára létrehoztak egy mindenki számára kötelező moduláris részt (pl. kutatásmódszertant), a harmadik félévtől pedig szakosodnak a hallgatók a tematikus fókuszukra a releváns tanszékeken, intézeteken belül. Kiemeli, hogy erre az egykori Nyelvpedagógia, új nevén Nyelvpedagógia és Alkalmazott Nyelvészet Doktori Programban, a DELP és a DEAL közös PhD programjában, amely immáron a Nyelvtudományi Doktori Iskola részeként funkcionál nincs szükség, mivel ez a program manapság annyira népszerű, hogy el kell gondolkodni a csoportbontás bevezetésén, mivel az idei elsős évfolyamon 20 hallgató van. A csoportbontásnak jelenleg egyedül a tanszéki óraterhelés szab határt.
Komáromy Zsolt felveti, hogy szerencsés lenne azon a gyakorlaton változtatni, hogy a PhD órák közül csak egy számolható el. Károly Krisztina kiegészíti Komáromy Zsolt felvetését azzal, hogy kivételt képeznek azok a PhD órák, amelyeknek több mint tíz résztvevője van. Hozzáteszi hogy a döntést az motiválta, hogy a Karon akadtak olyan professzorok, akik nem voltak hajlandók a PhD órákon kívül mást tanítani, ezzel kitelt az óraterhelésük és nem lehetett MA-s és BA-s órák tartására felkérni őket. Ennek akart gátat szabni a PhD órák tartására vonatkozó dékáni utasítás.
5. Szakdolgozati témavezetések online nyilvántartása a hallgatók számára Kenyeres János felveti azt a problémát, miszerint vannak nagyon népszerű szakdolgozati témák és így túl sokan szeretnének bejutni egy-egy tanárhoz, míg más, kevésbé népszerű témákkal foglalkozó tanárokat nem keresnek meg a diákok szakdolgozati témavezetéssel. Hangsúlyozza, hogy a jelenlegi intézeti szabályozás alapján egy oktató nem vállalhat hat témavezetésnél többet egy tanév során, azonban hozzáteszi hogy a témavezetés is munkaköri feladat, amit el kell látni. Többen hangot adnak azon véleményüknek, hogy egyéb tudományos tevékenységek nem mentik fel az oktatókat a témavezetés kötelessége alól. Kenyeres János felveti egy olyan online rendszer megjelenítését az Intézet weboldalán, amelyen – színkódok alapján – látnák a hallgatók, hogy melyik tanárnak van még szabad kapacitása témavezetésre. Többen egyetértenek abban, hogy a témavezetések egyenletes eloszlását a tanszékvezetőknek kell koordinálniuk, figyelembe véve a PhD-s témavezetéseket is. Öveges Enikő megígéri, hogy elküldi a tanszékvezetői listára a DEAL-en vezetett online témavezetői táblázatot.
6. OTAK tanegységlista felülvizsgálata (Illés Éva) Illés Éva tájékoztatja az IT tagjait, hogy az OTAK tanegységlista felülvizsgálatának több oka is van. Az egyik, hogy a tanegységlistáink felülvizsgálata a MAB által előírt kötelezettség. A másik, hogy személyes tapasztalatai alapján a negyedéves OTAK-osoknak problémáik vannak: nincs differenciálás a BA-s és az OTAK-os órák között, és azzal is küszködnek, hogy a gondolataikat pontosan és nyelvtanilag helyes módon fogalmazzák meg angolul. A felmerülő nehézségek miatt Tartsayné Németh Nórával áttekinttették az OTAK-os tanegységlistát, és egy 19 elemből álló kérdéssorozatot állítottak össze, amely több tantárgyat érint. Nem egyértelmű, hogy a 19 kérdést a tantárgyfelelősökhöz intézzék-e annak érdekében, hogy változás történjen. Hangsúlyozza, hogy fontos lenne, hogy az OTAK-osok releváns tudást kapjanak, az egyetem elvégzése után szívesen menjenek tanárnak és úgy érezzék, hogy nagyon jól fel vannak készítve erre. Kenyeres János arra kéri Illés Évát, hogy néhány mondatban írja le, hogy mi a célja ennek a kérdésfeltevésnek, és a javaslatokat küldje el a tanszékvezetőknek.
7. Egyéb
• Egyelőre nincs hivatalos információ a vizsgaidőszakról, a tavaszi félévről, hogy jelenléti, hibrid vagy online lesz-e az oktatás. • Szigetvári Péter felveti, hogy a tavaszi félév órarendjének megtervezésénél célszerű lehet termekbe osztani az összes órát (még akkor is, ha nagy valószínűséggel nem lesz szükség a termekre), mivel ennek az az előnye, hogy jobban eloszlanak az órák, és ha mégis átállnánk jelenléti oktatásra, nem jelent majd problémát a csoportok elhelyezése. • Benczik Vera javasolja, hogy az elsőéves órákat érdemes lenne úgy tervezni, hogy külön beosztás készüljön a három nagyterembe is (414, 423, 356). • Kenyeres János hangsúlyozza, hogy a jelenlegi helyzetben a legfontosabb az egészség megőrzése. Ha van olyan kolléga, aki szeretne online oktatásra áttérni, akkor lehetőség szerint egészségügyi okra hivatkozva kérje, és ezt Kenyeres János minden esetben támogatni fogja.
• A következő IT ülés november 3-án lesz.
Budapest, 2020. október 13.
Dr. Kálmán Csaba, jegyzőkönyvvezető
Ellenjegyezte:
Dr. Illés Éva, intézetigazgató-helyettes és Dr. Kenyeres János, intézetigazgató