2022. május 10., 10.00 óra

Online ülés MS Teams-en

1. Dr. Kenyeres János intézetigazgató, habil. egyetemi docens, Anglisztika Tsz.
2. Dr. Szabó Éva Eszter tanszékvezető-helyettes, egyetemi adjunktus, Amerikanisztika Tsz.
3. Dr. Dóczi Brigitta egyetemi adjunktus, oktatói képviselő, Angol Alkalmazott Nyelvészeti Tsz.
4. Dr. Károly Krisztina tanszékvezető, egyetemi tanár, Angol Nyelvpedagógia Tsz.
5. Dr. Komáromy Zsolt tanszékvezető, habil. egyetemi docens, Anglisztika Tsz.
6. Dr. Öveges Enikő tanszékvezető, habil. egyetemi docens, Angol Alkalmazott Nyelvészeti Tsz.
7. Dr. Pikli Natália habil. egyetemi docens, oktatói képviselő, Anglisztika Tsz.
8. Dr. Szigetvári Péter tanszékvezető, egyetemi docens, Angol Nyelvészeti Tsz.
9. Deák Nóra, az Angol-Amerikai Könyvtár vezetője, nem oktatói képviselő
10. Kingl Dóra, a Hallgatói Érdekképviselet elnöke
11. Nagy Emese, a Hallgatói Érdekképviselet tagja
12. Vida Veronika, a Hallgatói Érdekképviselet tagja

1. Dr. Frank Tibor, egyetemi tanár, korábbi intézetigazgató, Amerikanisztika Tsz.
2. Dr. Illés Éva habil. egyetemi docens, tudományos intézetigazgató-helyettes, Angol Alkalmazott Nyelvészeti Tsz.
3. Tartsayné Dr. Németh Nóra egyetemi adjunktus, oktatási intézetigazgató-helyettes, Angol Alkalmazott Nyelvészeti Tsz.
4. Dr. Cseh Dániel egyetemi tanársegéd, intézeti titkár, Amerikanisztika Tsz.
5. Lénárt Zoltán, intézeti műszaki vezető

Kenyeres János köszönti az IT tagjait. Kenyeres János ismerteti az ülés napirendjét. A tagok egyhangúan elfogadják a napirendet: 12 igen szavazat, nincs ellenszavazat illetve tartózkodás.

Kenyeres János a napirend első pontjában beszámol a tavaszi félév eseményeiről. Örvendetes, hogy több a jelenléti, élőben megtartott esemény. Az Intézet tagjai a SEAS oldalon (http://seas.elte.hu/dokuwiki/events) követhetik az aktuális programokat: a Shakespeare Bizottság meghívta Rudolf Pétert (április 28), Robert Eaglestone előadás és szeminárium (május 5-6), Paul Spickard előadás (május 9), Fabiny Tibor előadás (május 9), Ethnic and Migration Studies Research Group alapító ülés (május 9), Tibor Fischer (május 11). Cseh Dániel vette át a kommunikációs feladatokat az Intézeten belül és a tanszékek között, illetve a Kar és az egyetem felé.

Kenyeres János megemlíti, hogy volt egy kihelyezett intézetigazgatói értekezlet a tavaszi szünet első napján, Szentendrén, amelyen szó esett a kari stratégiáról. Ennek eredményeként elkészült az intézeti stratégia, Kenyeres János megköszöni a kollégák segítségét. Remélhetőleg minél több pont beépítésére sor kerül a kari stratégiába, de előreláthatóan egy kivonatos összegzésre lehet számítani. A Kar anyagi helyzetéről is szó volt, amely dékán úr elmondása alapján soha nem volt ilyen jó. Azonban, ha az állami/fenntartói összeg nem kerül kifizetésre, akkor az egyetem problémákkal szembesülhet. A Kar nem lesz akkora bajban ebben az évben köszönhetően a tartalékoknak, de gond lehet jövőre. A kancellár úr szerint a fenntartói kifizetés jár az egyetemnek.

Az Intézet az elmúlt időszakban dolgozta ki a javaslatait az oktatásmetriához. A Kari Tanács ebben a félévben fog szavazni a készülő oktatásmetriai szempontrendszerről. Kenyeres János megköszöni a kollégák javaslatait. Az Intézet egy 2 oldalas dokumentumban összegezte az álláspontját. Remélhetőleg az Intézet több javaslatát integrálják a kari oktatásmetriába, dékán úr szerint több ilyen anyag is készült. Nem lehet arra számtani, hogy az összes javaslatot elfogadja a Kari Tanács. Az Intézet javasolta, hogy a közéletimetria is kerüljön kidolgozásra a tudományos és az oktatásmetriát kiegészítve.

A tavaszi félévben egyelőre pozitívan viszonyul a Kar az Intézet kéréseihez, mint például a helyettesítésekhez és az előléptetésekhez. Örömteli esemény, hogy négy kolléga is előlép docenssé: Tankó Gyula (Alkalmazott Nyelvészet), Péteri Éva (Anglisztika), Nyusztay Iván (Anglisztika), és Hegyi Pál (Amerikanisztika). Az Intézetnek négy jelöltje van és dékán úr mindegyik előléptetést javasolja. A fizetés nélküli szabadságot és a tudományos ösztöndíjat is támogatja dékán úr és a kari vezetés.

Németh Nóra hozzászólásában kitér a 12th Iternational Student Poster Presentation Conference (május 25-29) online eseményre. Nagyon sok diák jelentkezett a konferenciára, több új ötlet születet az ISPPC további fejlesztésére. Kenyeres János megemlíti, hogy 40 poszter volt a konferencián és több nem ELTE-s hallgató is részt vett a programon.

Németh Nóra felszólalásában kiemeli, hogy a szakzárással kapcsolatos dokumentumok nem egységesek, különböző helyen találhatóak meg. A cél a dokumentumok egységesítése volt, etalonnak a kari honlapon megtalálható MA szakzárás rendje dokumentumokat vették a kollégák. Minden tanszékről átnézték a szakzárás menetét és a tételsorokat, rendben van-e a leírás, kell-e változtatás. Az Amerikanisztika MA nem kért változtatást. A cél, egy dokumentum legyen minden szakhoz, amelyikben jók a tételek, a leírás, valós információ szerepel benne, nincs benne nem élő link; a későbbiekben legyen meg angolul is a dokumentum.

Németh Nóra arra kéri a tanszékvezetőket, ahol lényeges változtatás történt, hogy röviden mutassák be az IT-nek a változtatásokat és ismertessék az okokat. A változtatásokról szavaznia kell az Intézeti Tanácsnak.

Károly Krisztina az Angol Nyelvpedagógia Tanszék részéről ismerteti a változtatásokat. Károly Krisztina javaslata, hogy ne oldalszámban adjuk meg a szakdolgozat terjedelmét, hanem leütésben (with space or without space / szóközzel vagy szóköz nélkül), hogy egyértelmű legyen. A bírálatnál is a karakterszámot kellene figyelembe venni a terjedelmi korlátnál. Németh Nóra megemlíti, hogy ezt a javaslatot az angol nyelvű dokumentumba kellene beépíteni.

Illés Éva az Angol Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék részéről ismerteti a változtatásokat. Tartalmilag minden megvan a dokumentumban. Megváltozott a tétel lista, a tanszék modernizálta a tételeket, így az új témakörök sokkal inkább az alkalmazott nyelvészetre helyezik a hangsúlyt a nyelvpedagógia helyett. Illés Éva felszólalásában kitér a szakdolgozatra és a karakterszámra, a külföldi hallgatók szószámban gondolkodnak. Az angol verzióban inkább szószámban kellene megadni a terjedelmi korlátot. Károly Krisztina egyetért, a szószám is teljesen megfelel.

Szigetvári Péter megemlíti, hogy nem lehet megtenni a hallgatókkal, hogy a diák anyanyelvétől függően kell-e neki magyar címlapot készíteni; vagy mindenkinek kell, vagy senkinek. Amennyiben angol nyelvű a szakdolgozat, akkor angol nyelvű legyen a címlapja. Kenyeres János egyetért Szigetvári Péterrel és Illés Évával, a szószám az angolszász világban ismert, míg a leütésszám sokkal kevésbé.

Komáromy Zsolt az Anglisztika Tanszék részéről ismerteti a változtatásokat. A történelem tételek elavultak, rég készültek el és azóta nem lettek újítva. Lojkó Miklós átírta, frissítette a történelem tételsort. A BAs film spec. tételsorhoz is kértek változtatást a kollégák. Komáromy Zsolt megemlíti, hogy nem találta a BA-s tételeket a SEAS, illetve a kari honlapon. Németh Nóra elküldte a BA tételsort tartalmazó dokumentum linkjét.

Komáromy Zsolt szintén említést tett a szakdolgozat követelményekről, a terjedelemről valamint a hivatkozási stilisztikáról. Melyik hivatkozási rendszert várja el az Intézet a hallgatóktól: CMS, MLA, vagy APA? A hivatkozás változik a szakterülettől függően. Legyen egységes a hivatkozási elvárás? Kenyeres János, válaszolva Komáromy Zsolt kérdésére, megjegyzi, hogy a kari honlapon megtalálható a hatályos szakzárás dokumentum, amely tartalmazz az aktuális tételsorokat.

Németh Nóra kitér a hivatkozási elvárásra. A hivatkozási rendszert (CMS, MLA, vagy APA) nem lehet egységesíteni mivel más a hagyománya, de be lehet építeni a dokumentumba, mivel az szakok szerint van. A dokumentum így tartalmazhatja, hogy mi az adott tanszék elvárása, legyen szó a szószámról, vagy az idézési konvenciókról. Szigetvári Péter csatlakozik a témához, miért kell előírni az idézési konvenciókat. Legyen egységes a hallgató által alkalmazott hivatkozási stilisztika, de ne írjuk elő az idézési konvenciót.

Komáromy Zsolt egyetért, reagálva Szigetvári Péter hozzászólására; a szakdolgozat javításánál a következetességet értékeli, beazonosítható-e az adott forrás. Azonban az tapasztalható, hogy a diákoknak komoly fejfájást okoz az adott kérdés. Komáromy Zsolt nem támogatja, hogy előírjuk a hivatkozási rendszert. A diákoknak több tanácsot, útmutatást kellene adni. Legyen egyértelmű, hogy melyik idézési rendszert kell alkalmazni. Kenyeres János azt javasolja, hogy a diákok konzultáljanak a témavezetővel és legyen egységes a dokumentumban az idézési konvenció.

Dóczi Brigitta felszólalásában kiemeli, hogy az Academic Skills órán a hallgatók megtanulják a hivatkozási rendszer (több rendszert) alapjait, annak használatát. Elvárható, hogy a megtanult stilisztikát alkalmazzák a hallgatók a szakdolgozatban. Az Alkalmazott Nyelvészeti Tanszéken az APA hivatkozási stilisztikát várják el a diákoktól. Nagyon fontos hogy az Academic Skills órán a diákok megtanulják az írás alapjait, és a hivatkozási rendszert, mivel az elsajátított tudás megkönnyíti a munkájukat. A diákok számára nagy segítség, ha van egy egységes elvárás, legalább a témakörök szerint.

Kenyeres János, összegezve a hozzászólásokat, megjegyzi, hogy eltérések vannak a tanszékek gyakorlatában. A dokumentumban legyen feltüntetve egy vagy két hivatkozási stilisztika, mint iránymutatás; mi közül választhat a hallgató az adott tudományterület szerint. Szigetvári Péter javaslata, hogy legyen a tanszék hatásköre megadni melyik hivatkozási rendszert várja el a diákoktól.

Németh Nóra hozzáfűzi, hogy a tanszékek írják bele az MA szakzárási dokumentumba az elvárásokat. Németh Nóra feltölti a Teams csoportban a dokumentumot, és a tanszékek ott tudják online közösen szerkeszteni.

Deák Nóra megkérdezte az IT tagoktól, hogy a szakzáráshoz előírt szakirodalom frissítésekor a tanszékek figyelembe vették-e a könyvtár katalógusában elérhető dokumentumokat, valamint adatbázisokat, hogy hozzáférhető legyen a diákok számára. A szakdolgozatok már nem elérhetőek, mióta digitálisan kell leadni őket a Neptunban. Több féléves szakdolgozathoz nem lehet most hozzáférni a Karon – nem került fel az ELTE Digitális Intézményi Tudástárba, EDIT – mivel a BTK nem tud megegyezni, hogy zártak legyenek a dolgozatok, vagy hozzáférhető IP címről. Deák Nóra hozzáfűzi, hogy a könyvtár állománya sajnálatosan elavult, nincs keret az új/friss szakirodalom beszerzésére. Az egyetem előfizetet az adatbázisokra, a folyóiratok részben online, részben az adatbázisokon keresztül elérhetőek. A könyvtár számára a tájékoztatás miatt fontos a kérdés, hogy segíteni tudjanak a hallgatóknak abban, hogy az adott szakirodalom hol érhető el.

Komáromy Zsolt megjegyzi, hogy nem lenne könnyű dolga a kollégáknak, ha előírás lenne, hogy csak olyan szakirodalom legyen feladva, ami a könyvtári rendszeren keresztül elérhető. Kenyeres János egyetért Komáromy Zsolttal, hozzáfűzve, hogy az órákon (szeminárium és előadás) a kollégák tájékoztatják a hallgatókat a szükséges szakirodalomról, amit később lehet használni a felkészülés során. A könyvtárfejlesztés bekerült az intézeti stratégiai tervbe; prioritásként kell kezelni a könyvtár folyamatos fejlesztését (nyomtatott és digitális állomány). Kenyeres János megköszöni Deák Nóra észrevételeit, jobban figyelembe kell venni a könyvtár bevonását a feladatokba.

Szigetvári Péter megemlíti, hogy a hallgatók számára elérhető az Outstanding Thesis Award, legyen az a példa a szakdolgozóknak. A SEAS szakdolgozat adatbázisban (http://seas3.elte.hu/seas/theses.pl) a diákok rákereshetnek a korábbi dolgozatokra, de csak a címekhez és témavezetőhöz férnek hozzá.

Illés Éva felhívja az IT tagjainak figyelmét a szakdolgozat bírálati eljárás egységesítésére, a felmerülő aránytalanságokra egyéni és tanszéki szinten. Egyéni szinten előfordul, hogy egy témavezetőnek sok szakdolgozója van, és olyan tanszéken dolgozik, ahol a témavezető a bíráló; ez aránytalanul sok munkát jelent a kollégák számára, ez igaz a záróvizsgákra is. Két tanszéken probléma, hogy a témavezető tölti be a bíráló feladatkörét, melynek eredménye két különféle gyakorlat BA szinten az Intézetben, miközben az elkészített intézeti stratégiában a standardizálás lett megadva. Egységesíteni kellene a szakdolgozati bírálatokat a minőségbiztosítás szempontjából is, a témavezető nem legyen a bíráló. A tanszékek között is vannak nagy különbségek. Az Alkalmazott Nyelvészet és az Angol Nyelvpedagógia Tanszéken például 14 vizsgabizottságot kellett létrehozni az OTAK-os hallgatók számára a BA-s és MA-s záróvizsgákon kívül. Egyenlőbb munkamegosztásra kell törekedni a tanszékek között.

Károly Krisztina támogatja Illés Éva javaslatát a szakdolgozati terhelés megosztásával kapcsolatosan. A DELP esetében még ott vannak az Angol nyelvoktató szakdolgozatok (15-20 plusz dolgozatot jelent témavezetés és bírálat szempontjából).

Kenyeres János megjegyzi, hogy a terhek igazságosabb elosztását érdekében először fel kell mérni a terheket (egyéi és tanszéki), valamint szükséges a tanszékek egyeztetése az adott kérdésben. A tanszéken ahol van szabad kapacitás, kevesebb a szakdolgozó, onnan be lehet vonni a kollégákat a terhek viselésébe. Adott esetben, a tanszék mondhatja, hogy a tanszéken betelt a szakdolgozati felvétel, nem vállal több szakdolgozót; ez felveti a kérdést, hogy milyen mértékben csorbítja a hallgató szabad döntését, választási lehetőségét. A hallgató várhat és a következő félévben bekerül, vagy más szakterületen írja a szakdolgozatát. Rokon területek estében más tanszék is besegíthet a témavezetésbe és javításba.

Illés Éva hozzáfűzi, hogy felmérésre nincs szükség, mert a záróvizsga beosztás alapján világos a terhelés mértéke. Illés Éva kitér a tanszékek együttműködésére, bár vannak átfedések, a kollégák a saját szakterületükre koncentrálnak. A hallgatóknak joguk van olyan témából írni a szakdolgozatot, amit ők választanak. Megoldás lenne az OTAK-os témák kibővítése, ha például irodalomból vagy nyelvészetből írnak.

Kenyeres János kiemeli a hozzászólásában, hogy a tanszékek közötti eltérésnél tekintettel kell lenni az oktatók számára, illetve van olyan korlátozás, intézeti határozat, hogy egy oktató csak hat szakdolgozót vállalhat per év.

Komáromy Zsolt csatlakozik Illés Évához, nem jó az a gyakorlat, hogy a témavezető a bíráló; az Anglisztika Tanszéken ez bevezetésre került. A bírálatok elosztása azonban egy korlátozott megoldás, szűk területek között, az eltérő szakterületből/kompetenciából fakadóan. A hat szakdolgozat per év kapcsán megjegyzi, hogy ez egy értelmes korlátozás, de van, hogy a kollégák többet vállalnak. Alapvető elv kell, hogy legyen, hogy a diákok szabadon írhassanak abból, amiből szeretnének, ezt nem szabad korlátozni.

Kenyeres János, összefoglalva az elhangzottakat, megjegyzi, ha a tanszékek korlátlanul beengedik a diákokat szakdolgozat írásra, ha nincs átjárás a tanszékek között, akkor megmarad az aránytalan egyéni és tanszéki terhelés. Az egységesítés érdekében érdemes tudni, hogy az egyes tanszékeken mi a bevett szokás a szakdolgozat bírálatnál.

Szigetvári Péter véleménye szerint megoldás lehet a hallgatók témaválasztásának korlátozása, a lehetséges témák kiírása (mint például a TTK-n), illetve a „first come first serve” szakdolgozat jelentkezés. Szigetvári Péter javaslata a négy szakdolgozó per év bevezetése.

Illés Éva kihangsúlyozza, hogy legyen egységes az eljárás, nem lehet a témavezető a bíráló a BA-án sem. Illés Éva véleménye szerint nem lehet kényszeríteni a témaválasztást, de fontos meghallgatni a diákok véleményét. Kingl Dóra megállapítja, hogy nem kéne a hallgatóknak emiatt csúszni a tanulmányaikkal. Jelenleg is úgy van, hogy ha egy diák nem kerül be egy adott témavezetőhöz, akkor egy másik szakdolgozattémát választ. A hallgatók szempontjából sem jó, ha a témavezető és a bíráló ugyanaz a személy.

Pikli Natália több témára is reagál hozzászólásában. Pikli Natália nem ért egyet az intézeti egységesítéssel elvi alapon, mivel nagymértékben eltérnek a szakterületek és a szakmai kompetenciák. Egyetért azzal a javaslattal, hogy a BA szakdolgozatoknál térjünk vissza ahhoz az eljáráshoz, hogy nem ugyanaz az oktató bírálja, aki a témavezető. A tanszékeken belül kell először felmérni, hogy mennyire/egyenlően vannak leterhelve a kollégák; ez a tanszékvezetők kompetenciája. Amennyire lehet a tanszékek segítenek egymásnak, de nem szerencsés egymás feladataiba beleszólni ilyen szinten mivel más problémákkal szembesülnek a kollégák. Az Anglisztika Tanszéken jól működik a kvótarendszer, egy éven belül maximum hat hallgatót lehet elvállalni, „first come first serve”. Pikli Natália javaslata, hogy hasonló módon a bírálatoknál is legyen egy kvótarendszer, hat egység.

Dóczi Brigitta támogatja a munkaterhelés egységesítését és a kvótarendszer alkalmazását (maximum hat hallgató). Minden tanszék más jellegű és más a profilja, de jó lenne egységességre törekedni a munkaterhelés területén. Az Alkalmazott Nyelvészeti Tanszéken működik a témakiírás az oktatók részéről, az adott témát lehet módosítani megegyezés alapján és a továbbiakban azt más diák nem választhatja.

Bár korábbi hozzászólásában alapvetésnek tekintette a szabad témaválasztást, Komáromy Zsolt megállapítja, hogy az elhangzottak meggyőzték, hogy az egységes terhelés ennek a jognak a korlátozásával jár. Elfogadható megoldás a „first come first serve” irányelv, ha nem kerül be a hallgató akkor más témából írja a szakdolgozatát.

Kenyeres János megállapítja, hogy az IT nem jutott konszenzusra a kérdésben. Egy tanár hat szakdolgozatot vezethet. Kenyeres János kérdése, hogy az oktatók betartják-e ezt a szabályt, vagy nem és ebből ered a túlterheltség az adott tanszékeken? Amennyiben betartják, és ennek ellenére fennáll a túlterheltség, akkor további szigorításra van szükség; ha nem tartják be, akkor az intézeti szabály betartására kell ösztönözni a kollégákat.

Illés Éva, válaszolva Kenyeres János kérdésére, megosztja az IT-vel hogy a kollégák betartják a korlátozásokat. A tanszékek közötti konszenzus ezen a téren egy hosszabb távú folyamat eredménye lesz. Jelenleg konkrétan megoldást jelentene az Intézet részéről, hogy a szakdolgozatok értékelésénél legyen külön egy témavezető és bíráló. Szabó Éva Eszter támogatja a javaslatot, a hat szakdolgozó per év előírást be kell tartani.

Szigetvári Péter megosztja az IT tagjaival, hogy az IT korábbi határozatának (2017. szeptember 19) értelmében az oktatók összesen maximum hat (BA, MA, vagy OTAK) szakdolgozat témavezetését vállalhatják el egy tanévben. Nincs meghatározva a határozatban, hogy az MA kettő egységnek számít.

Kenyeres János javaslata, hogy a következő IT-n lehetne szavazni miután megvizsgálta az Intézeti Tanács, hogy mi a tanszéki gyakorlat a szakdolgozat bírálati eljárásban. Kenyeres János arra kéri az érintett tanszékvezetőket, hogy egyeztessenek a kollégákkal az adott kérdésben.

Kenyeres János javaslata, hogy az évzáró ünnepség legyen ismét jelenléti, összekötve az eseményt az Outstanding Thesis Award díjak kiosztásával. Az Intézeti Tanács támogatta a jelenléti évzáró és Outstanding Thesis Award ünnepség megtartását: június 22 (szerda), 15:00.

• Az Intézeti Tanács rendkívüli ülése június 2.-án lesz (csütörtök), 10:00, jelenléti ülés; Intézetigazgató választás.

• Kingl Dóra leköszönt, mint a Hallgatói Önkormányzat Angol-Amerikai Intézet hallgatói érdekképviseleti elnöke. Kingl Dóra bemutatta Pallag Sárát, aki az Angol-Amerikai Intézet Képviselet következő vezetője lesz. Kenyeres János megköszönte Kingl Dóra munkáját az elmúlt évek során.

* Németh Nóra leköszönt az Angol-Amerikai Intézet oktatási intézetigazgató-helyettes tisztségről. Kenyeres János megköszönte az Intézeti Tanács nevében Németh Nóra odaadó munkáját az elmúlt években.

• Online IT szavazás eredménye: Egyetért az Anglisztika MA Szakzárás rendje szakirányonkénti dokumentumokban végrehajtott változtatásokkal?

Az online szavazáson (2022. május 12.; kérdés azonosító 4225) az Intézeti Tanács támogatta a változtatásokat. Szavazásra jogosultak száma 15, beérkezett szavazatok száma 10, igen szavazatok száma 10.

Budapest, 2022. május 31.

Dr. Cseh Dániel, jegyzőkönyvvezető

Ellenjegyezte: Dr. Illés Éva, intézetigazgató-helyettes, és Dr. Kenyeres János, intézetigazgató