Shylock
Méltóságod már tudja, mi a célom,
És a szent Sábátra esküt tettem,
Hogy behajtom, ami őt
Ha megtagadják, az alkotmányuk
Kerülhet veszélybe, s nem lesz szabadság
Többé Velencében. Azt akarják
Kérdezni, mért választok egy fontnyi
Bűzlő húst háromezer dukát helyett.
Nem válaszolok. Csak. Mondjuk: így hozta
A kedvem. Válaszoltam, nem? Mi van,
Ha odahaza egy patkány dühít,
S én felajánlok tízezer dukátot:
Tegyék el láb alól? Nos, válaszoltam, nem?
Van, aki rosszul lesz, ha sül a malac,
Más megőrül, ha meglát egy macskát,
Más pedig, ha orrhangon megszólal
A szőrduda, nem képes tartani a
Vizeletét, mert amiből fakad
Az indulat: az érzés hajt mindenkit
A „szeretem” vagy „utálom” felé.
Itt a válasz: ahogy nincs valódi ok,
Ki mért nem bírja a sült malacot,
Mért válik rögeszmévé egy szegény cica,
S más mért enged a kikerülhetetlen
Szégyenének, ha fújtat a duda,
Ázva és alázva, magát és másokat,
Hát én sem tudok okot mondani,
Nem is akarok, azon felül, hogy
Antoniót a legbelsőbb mélyemből
Gyűlölöm, és undorodom tőle,
S ezért aztán a pénzről is lemondok.
Válaszoltam, nem?
Bassanio
Ez nem válasz, te, lelketlen ember,
Nem ment föl – tódítja durvaságod.
Shylock
Kötelező, hogy tetsszen, amit mondok?
Bassanio
Ha nem szeretjük, persze, öljük meg!
Shylock
Meg nem ölnénk, de gyűlölhetjük még!
Bassanio
Ha megbántanak, rögtön gyűlölködjünk?
Shylock
Te várnál, míg másodszor mar a kígyó?
Antonio
Hát azt hiszik, meggyőznek egy zsidót?
Ennyi erővel állhatnak a parton
Megszabni tengerhullámok magasát,
Ennyi erővel kérhetik a farkast,
Anyjától ne fossza meg a kisbárányt.
Ennyi erővel szólhatnak a hegy
Sudár fenyvesének: „ne hajladozz,
Ne zúgj, ha riasztó szelet küld a menny!”
Ennyi erővel próbálhatnak bármit
Kemény munkával megpuhítani;
Mindig van keményebb: a zsidó szíve.
Ezért, kérve kérem, ne legyen több
Ajánlat, más ügyeskedés, hanem
Gyorsan és egyszerűen ítélkezzenek,
S legyen, ahogy akarja a zsidó!
Bassanio
Háromezer mellé itt van még három!
Shylock
Ha minden egyes dukát hatezer,
S hatfelé osztva egy-hatod egy dukát,
Akkor sem kell: az alku kötelez.
Dózse
Ha nem gyakorolja, hogy várhat kegyelmet?
Shylock
Nem tettem rosszat, ki ítélhet el?
Bőségesen van pénzen vett szolgájuk,
Őket rabként durva munkára fogják,
Mint szamarat, öszvért vagy egy kutyát:
Ők a magukéi, fizettek értük.
Most mondjam azt: legyenek szabadok,
És örököseiknek házastársai?
Miért izzadnának a terhek alatt?
Mint maguknak, legyen puha ágyuk,
Szájpadlásukat ugyanúgy csiklandja
Jó falat…? Erre maguk azt mondják:
„A rabszolga enyém”. Erre mondom én:
Az egy font húst, amit követelek,
Drága pénzen vettem: sajátom, enyém.
Ha megtagadják jogomat, köpnek
A törvényre Velencében: nincs többé
Ereje. Hát ítéljenek: megkapom,
Vagy sem?