Jelen volt:

Szavazati joggal:

1. Dr. Frank Tibor, intézetigazgató
2. Dr. Bollobás Enikő, tanszékvezető, Amerikanisztika Tsz.
3. Dr. Friedrich Judit, tanszékvezető, Anglisztika Tsz.
4. Dr. Kontra Edit, tanszékvezető, Angol Alkalmazott Nyelvészeti Tsz.
5. Dr. Pohl, Uwe, tanszékvezető, / pro absente Király Zsolt Angol Nyelvpedagógiai Tsz.
6. Dr. Szigetvári Péter, tanszékvezető, Angol Nyelvészeti Tsz.
7. Dr. Komáromy Zsolt, oktatói képviselő
8. Deák Nóra, a Könyvtár vezetője, nem-oktatói képviselő
9. Berger Csaba hallgatói képviselő
10. Kiss Kristóf hallgatói képviselő

Tanácskozási joggal:

1. Dr. Hargitai Márta, tanulmányi igazgatóhelyettes
2. Dr. Kenyeres János, tudományos igazgatóhelyettes
3. Lénárt Zoltán, műszaki vezető
4. Dr. Starcevic Attila, intézeti titkár, Kari Tanács tag

1. Az IT ismételten megtárgyalja és egyhangúlag elfogadja a Holló Dorottya által készített és előterjesztett antidiszkriminációs nyilatkozatot. Az intézeti nyilatkozat szövege a következő:

Az ELTE BTK Angol-Amerikai Intézete elkötelezetten támogatja a véleménynyilvánítás szabadságát, valamint az emberi jogok és méltóság tiszteletben tartását etnikai és szocio-kulturális háttér, nem, vallás, szexuális irányultság, fogyatékosság, politikai vagy más vélemény szerinti különbségtétel nélkül. Mivel a sokszínűséget és a tiszteletteljes kommunikációt alapvető értéknek tartjuk, ugyanezt az elkötelezettséget várjuk el az Intézet valamennyi egyetemi polgárától mindennapi és szakmai megnyilvánulásaikban.

2. Aszeptemberben elfogadott intézeti plágium nyilatkozat helyett, azt hatályon kívül helyezve az Intézeti Tanács csatlakozik az ELTE BTK közös nyilatkozatához, melyet Károly Krisztina dékánhelyettes és Zergi Dániel, az ELTE BTK HÖK Tanulmányi Bizottságának elnöke írt alá 2011. szeptember 1-én. Ennek szövege a következő (és az intézeti honlapon a http://seas.elte.hu/dokuwiki/studies/plagiarism cím alatt is olvasható):

TÁJÉKOZTATÓ

a plágiummal kapcsolatos rendelkezésekről

az ELTE Bölcsészettudományi Karán

1. Mia plágium?

Plágiumnak minősül minden olyan más szerzőtől átvett tartalom felhasználása, amelynek forrását az írásbeli vagy szóbeli munkában a szóban forgó munka szerzője nem jelzi egyértelműen. Ilyen tartalom lehet más szerzőtől származó:

• kézzel írott, internetről származó, elektronikus, szóbeli, bármilyen adatrögzítőn tárolt, illetve egyéb forrásból átvett szó és gondolat;
• ötlet, megállapítás, következtetés, vélemény, levezetés, megfigyelés;
• képlet, modell;
• adat, szám- vagy adatsor, statisztika, megoldás;
• ábra, grafika, kép és fénykép.

Plágiumnak minősül az is, ha valaki sajátjaként tüntet fel olyan munkát, amelynek más a szerzője (pl. teljes dolgozatok, egyéb munkák másolása, ellenszolgáltatásért cserébe elkészíttetett bármilyen írásbeli vagy szóbeli anyag).

Az eredeti munka szerzőjét csak abban az esetben nem kell feltüntetni, ha az illető ismeretlen, de ebben az esetben is jelölni kell ennek tényét.

2. Milyen esetben követünk el plágiumot?

Minden esetben a plágium vétségét követi el az, aki az adott tartalmat a megfelelő hivatkozás nélkül szó szerint, vagy részlegesen idézi, átfogalmazza, összefoglalja, vagy más nyelvből fordítja.

Az önálló munka során a hallgató feladata lehet mások által létrehozott tartalom felhasználása, de ezeket minden esetben egyértelmű hivatkozásokkal el kell látni. Amennyiben a hallgató munkája során nem a tudományterület szabályainak megfelelő hivatkozásokkal lát el egy forrást, csak formai hibát vét, ez esetben cselekedete nem minősül plágiumnak, de a dolgozat értékelése során figyelembe veszik.

3. Mire vonatkoznak a plágiummal kapcsolatos kari és egyetemi rendelkezések?

A plágiummal kapcsolatos rendelkezések vonatkoznak minden, a tanulmányi követelmények teljesítése érdekében (érdemjeggyel értékelt munka, egy kurzus teljesítésére) végzett munkára, valamint az Egyetem égisze alatt pl. ösztöndíjakhoz, tudományos diákköri munkához stb. beadott írásbeli és szóbeli teljesítményre. Ide értendőek különösen:

• házi feladat, illetve házi dolgozat;
• szemináriumi dolgozat;
• diplomamunka, szakdolgozat;
• projektmunka;
• kutatási beszámoló vagy tudományos pályamunka;
• ösztöndíjpályázat;
• szóbeli prezentáció, kiselőadás, referátum.

4. Milyen következményekkel jár a plágium elkövetésének vétsége?

A plágium olyan fegyelmi vétség, amely a munka elégtelen érdemjeggyel való értékelése mellett akár fegyelmi eljárást is vonhat maga után, mely során az Egyetemmel fennálló hallgatói jogviszonyt felfüggeszthetik, vagy megszüntethetik.

A kurzusért felelős, vagy az adott munka során a hallgatóval konzultáló, illetve az érintett szakdolgozatot értékelő oktató jogosult eldönteni, hogy a hallgató elkövette-e a plágium vétségét, és a megfelelő további intézkedésekről gondoskodni.

Az Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának II. kötete, a Hallgatói Követelményrendszer 76. § (6) bekezdése értelmében minden szakdolgozatot író hallgató köteles a dolgozathoz csatolni egy nyilatkozatot, melyben kijelenti, hogy a dolgozat a saját szellemi terméke, és minden felhasznált forrás esetében betartotta a hivatkozások és idézés megfelelő szabályait.

Fontos tudni, hogy a plágium vétsége akár az 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról 12. § (1) és (2) bekezdését is sértheti, és így ugyanezen törvény 329/A. § (1) bekezdése alapján vétséget követ el, és akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható.

3. Kenyeres János igazgatóhelyettes ismerteti a “Canada in Eight Tongues” című nemzetközi kanadisztikai konferencia tervét, amelyre október 21-22-én kerül sor, és kéri oktatóink és hallgatóink részvételét.

4. Friedrich Judit tanszékvezető felterjeszti a tavalyi tanév során habilitált Ferencz Győzőt professzori és Lojkó Miklóst docensi kinevezésre az Anglisztika Tanszéken, és megerősíti a folyamatban lévő adjunktusi előléptetések szükségességét (Czigányik Zsolt, Ruttkay Veronika, Timár Andrea). A felterjesztésekhez kéri az Intézeti Tanács támogatását.

Az Intézeti Tanács egyhangú szavazással támogatja Ferencz Győző és Lojkó Miklós előléptetését, egyúttal megerősíti, hogy az Intézet halaszthatatlannak tartja a három tanársegéd előléptetését és az intézetigazgató ezt folyamatosan képviseli a Dékánnál.

Friedrich Judit egyúttal tolmácsolja az Anglisztika Tanszék kérését, hogy a szakdolgozati témavezetés/tutorálás továbbra is beleszámítson az oktatói munkába. Ezzel összefüggésben azt is kérik, hogy az Intézet állítsa vissza a Work Load Calculator működését, és minden módon álljon ellen az Intézetre nehezedő nyomásnak: érezhető, hogy miközben velünk kerestetik meg a Bölcsészkar túléléséhez szükséges plusz bevételeket, a mi bőrünkre takarékoskodnak. Az intézetigazgató a Dékán Úrral való megbeszélései nyomán előadja, hogy a tutoriális órák beszámítása nem várható, s hogy csak az ún. kontaktórák képezik az oktatói terhelés kiszámításának alapját. Egyszersmind jelzi, hogy a kéréseket továbbítja a dékáni vezetéshez és javasolja azok ismételt megfontolását.

5. Király Zsolt tanszékvezető beszámol a külföldi hallgatók fogadására tett erőfeszítéséről, a várható létszámról és csoportlétszámról, az előkészületek jelen állásáról. Jelenleg úgy tűnik, hogy az Intézet meg tud birkózni a külföldi hallgatók formájában rá váró plusz feladatokról.

6. Frank Tibor intézetigazgató beszámol a hivatalos elfoglaltsága miatt távollévő Károly Krisztinával közösen szervezett, 125 éves jubileumi konferencia előkészületeiről. A konferencia programja immár végleges, néhány időpont egyeztetése után a programot kiküldjük minden résztvevőnek és érdeklődének.

7. A TÁMOP pályázat folyó ügyeinek megbeszélését az illetékes kuratóriuma következő hétre halasztotta.

8. Az IT következő ülését 2011. november 8-án tartja.

A jegyzőkönyvet vezette Frank Tibor.

Budapest, 2011. október 8.

A kiadmány hiteléül:

Lénárt Zoltán Starcevic Attila